Extremadura

Bevezetés és Logisztika

Extremadura Spanyolország egyik autonóm tartománya, Andalúziához hasonlóan. Tőlünk északra helyezkedik el, kicsit leegyszerűsítve Portugália és Madrid között. Mérete kb. akkora, mint a Dunántúlé, de csak összesen 1,08 millió lakosa van. Míg Andalúzia 8 megyére oszlik, Extremadurában csak két megye található. A legmagasabb hegyek magassága meghaladja a 2.000 métert és több jelentős folyó is áthalad rajta keletről nyugati irányba. Ezek egyike a Tajo, az Ibériai félsziget leghosszabb folyója, amely Lisszabonnál torkollik az Atlanti óceánba.

A távolság miatt a kirándulás minimum négy napig tart. Mi öt napra mentünk, mert odafelé megálltunk egy éjszakára Córdoba-ban is. Córdoba és Mérida között nincs autópálya, viszont Sevilla felé végig autópályán tudunk haladni Extremadura legésza- kibb városáig (Plasencia) is. Jó döntésnek bizonyult, hogy Cáceres-ben szálltunk meg2 három éjszakára, mert onnan minden lényeges hely könnyedén elérhető kb. egy órán belül. (A nettó menetidő a Costa del Sol és Cáceres között 5 óra 8 perc.)

 

1 A fényképen Trujillo főtere, a Plaza Mayor.

2 Gran Hotel Don Manuel. Valódi négy csillagos szálloda, a legideálisabb helyen, 300 méterre a főtértől (Plaza Mayor) és a történelmi városrész bejáratától. Bőséges a reggeli és az étterem is jó minőségű. Előre lehetett mélygarázst foglalni, ez létszükséglet. Az ár-érték arány elfogadható.

Az utazás ötlete Katalin lányomtól származott, aki szerette volna meglátogatni a makkonélő fekete lábú setéseket. Amikor elkezdtem szervezni az utat, rádöbbentem, hogy ebben a tartományban sokkal több az érdekes látnivaló, mint gondoltam volna. A lehetséges útvonalak és a javasolt napi beosztás:

 

Mérida

 

1. CdS – Mérida városné- zés 1. rész – Cáceres.

 2. Cáceres és Trujillo.

3. Cáceres – Malpartida de Plasencia (sertések és húsfeldolgozó üzem) – Plasencia – Cáceres.

4. Cáceres – Mérida város- nézés 2. rész – CdS

 (A térképen az utazási idő a tel- jes körútra vonatkozik.)

Történelme*

A várost Augustus római császár alapította az ókori Via Delapidata és Via Augusta találkozási pontján i. e. 25-ben Emerita Augusta néven (erre utal a város mai neve) az emeritus („nyugdíjas”) római katonák részére. Lusitania római provincia fővárosa és egészen a Nyugat-Római Birodalom bukásáig fontos igazgatási központ volt. Ezt követően barbár törzsek foglalták el a nyugati gótok letelepedéséig, akik királyságuk fővárosává tették. 713-ban az arabok hódították meg Muza hadvezér vezetésével. 1230-ban IX. Alfonz leóni király keresztény csapatai foglalták vissza, azonban csak a katolikus királyok uralma alatt kezdte el visszanyerni politikai jelentőségét. 1983-ban Extremadura autonóm közösség (tartomány) fővárosa lett. (A képen látható jól ismert szobrot Róma ajándékozta a városnak a közös múlt emlékére.)

*Wikipedia

 

 

Mérida nem igazán szép város, a római romok nélkül kifejezetten unalmasnak tűnne. Ugyanakkor a történelmi építmények teljesen feldobják és nekem különösen az tetszett, hogy gondosan megőrizték a városon belül elszórtan található romokat. Javaslom, hogy parkoljunk le a Calle Atarazanas 12. alatt található kényelmes, szabadtéri parkolóban és gyalog járjuk be a Belvárost. A lenti térképen található a javasolt, kb. 3 km hosszú útvonal.

 

Római Amfiteátrum és Színház

Javaslom, hogy a Google Maps-ben ne ezeket a címeket adjuk meg, mert az appliká- ció óriási kerülővel vinne csak el célunkhoz. A helyes cím: Tourist Office Teatro Ro- mano Mérida.

A két ókori épület egy szép parkban található, amit kb. 30-40 perc alatt tudunk kényel- mesen bejárni. Az amfiteátrum i.sz. 8-ban készült el és elsősorban gladiátor viadalokra használták. A háromszintes nézőtér eredetileg 15.000 nézőnek adott helyt. A három szintből mára csak a legalsó maradt fent, a másik két szint köveit a környező építke- zéseknél használták fel.

Az ellipszis alakú építmény küzdőtere 64 x 41 méter.

A néhány évvel azelőtt alapított Emerita Augusta színházának építését Marcus Ag- rippa kezdeményezte i. e. 15-16 táján. Miután felépült, 6.000 férőhelyes volt. Az 1. század végén és a 2. század elején átépítésen esett át, ekkor, Traianus idején létesí- tették a ma is látható homlokzatot és az épületet körbevevő utat. I. Constantinus ide- jén, 333 és 335 között ismét átépítették, ezúttal kisebb mértékben.

A színházat a 4. században hagyták el, valószínűleg a kereszténység terjedésének következtében, mivel a keresztények erkölcstelennek találták az itt folyó előadásokat. Később még be is temették a színházat, így az sokáig a föld alá temetve állt, csak a lelátó felső része látszott ki: mivel ez a rész hét nagy tömbből állt, és a legenda szerint ezeken hét muzulmán király ült, miközben eldöntötték a város sorsát, a köznyelv Siete Sillas-nak, azaz „hét szék”-nek nevezte el őket.

A színház Mérida történelmi belvárosának keleti szélén áll. Ma 3.000 fő befogadására alkalmas nézőtere, amely betonból készült és gránitkövekkel burkolták be, félkör alakú, lépcsőzetes, tizenhárom kapuval rendelkezik. Kialakításához részben a ma San Albínnak nevezett domb lejtőjét használták fel. A központi orkhesztra körüli három lép- csőfoknyi rész a magasabb rangú nézők számára volt fenntartva. A színtér talaja már- ványból van. A nézőtérrel szemben álló, oszlopos építmény két tömbből áll, a már- ványoszlopok között szobrok állnak, amelyek többek között Cerest, Plútót és Proser- pinát ábrázolják. A szobrok egy része tógát, más részük mellvértet visel. A színházhoz tartozott egy császárkultusznak szentelt helyiség és illemhelyek is.

A baloldali képen az eredeti márványburkolat megmaradt részlete, jobbra valószínűleg Tiberius szobrának másolata. (Az eredeti a szomszédos múzeumban található.).

Mérida

Az archeológiai komplexum kijáratával szemben hívogat minket a „Las 7 Sillas” étte- rem. Na, oda lehetőleg ne menjünk be. Ennél valószínűleg bármely, általunk ki nem próbált étterem is jobb minőségű.

Museo Nacional de Arte Romano

Ez egy csoda. Már maga az épület és az építészeti kon- cepció is fantaszti- kus. Képzeljünk el egy kb. 12 méter belmagasságú kiállí- tási csarnokot, ami a felső ablaksorral leg- inkább egy Jerez de la Frontera-i „bo- dega”-ra emlékeztet. (A fényképen balra.)

A múzeum a római szobrok, mozaikok stb. egyik legfontosabb spanyolországi gyűjte- ménye, megítélésem szerint felülmúlja a sevillai Archeológiai Múzeumot is, pedig az is nagyon komoly.

Balra Ceres, a mezőgazdaság római istennőjének szobra. Jobbra Augustus császár, Augusta Emerita alapítójának szobra. A carrarai márványból készült alkotás Pontifex Maximus-ként, azaz a legfőbb vallási méltóságként ábrázolja az uralkodót. A szobrot a színház egyik dísztermében találták.

A jelen írás kereteit szétfeszítené akár csak a legfontosabb műtárgyak bemutatása, ezért „hic et nunc” csak két szép mozaikrészlet. Az első, a IV-V. századból származó mozaik azt a pillanatot ábrázolja, amikor Bacchus (jobbra tógában) Naxos szigetén megpillantja a Theseus által magára hagyott Ariadne-t (balra)

A második – hatalmas, kb. 12 x 4 méteres – mozaik két hadiszekeret és a hajtóikat mutatja be. A fényképen a mozaik egyik központi eleme látható.

Pórtico del Foro Municipal

A fórum az I. században épült, a Rómában található Forum Augustum mintájára. Lát- szik, hogy hatalmas építmény volt és több részlet maradt meg belőle, mint a római példaképből.

Diana temploma

A ma Diana templomaként ismert épüle- tet valószínű- leg a császár- kultusz célja- ira emelték Augustus uralkodása alatt. Megle- pően ép és teljesnek mondható ál- lapotban ma- radt fent, ami nagyrészt an- nak köszön- hető, hogy a középkorban

a Conde de los Corbos család a reneszánsz palotájukat a római épületből alakították ki. A reneszánsz épület egyes részei a tér hátterében ma is láthatóak és abban egy látogatóközpont üzemel.

Traianus boltíve

Ettől azért egy kicsit többet vártam. A boltíves kapu egy ma már nem fellelhető nagyobb építmény bejárata volt, ami ere- detileg márvánnyal volt burkolva.

Egyebekben a névadó Traianus Itálica- ban született. A római város maradványait a mai Santiponce4-ban csodálhatjuk meg, Sevilla mellett.

Ugyanakkor a legfrissebb kutatások sze- rint a boltív nem Traianus (i.sz. 98-117.), hanem korábban, Tiberius uralkodása alatt (i.sz. 14-34.) épült.

Alcazaba

Körsétánk utolsó állomása, az Alca- zaba már nem a rómaiak, hanem a mórok emlékét idézi. Egy hatal- mas erődítmény áll a Guadiana fo- lyó partján, ami kí- vülről impozán- sabb, mint belülről.

A mórok a várost 713-ban foglalták el a vizigótok kapitulációja után. A várat II. Abdel- ramán parancsára 835-ben kezdték el felépíteni. Eredetileg a mór városparancsnok székhelye volt és egyben laktanyaként is szolgált.

Puente Romano

A várfalról kiváló kilátás nyílik a Guadiana folyó felett átívelő római hídra. A háttérben a modernkori autópálya híd.

Mostanra valószínűleg kellően elfáradtunk. Amennyiben még „polgári időben” szeret- nénk megérkezni Cáceres-be és a szállodába, ideje útra kelni. Kis nehézség, hogy az Alcazaba-tól csak kerülővel tudunk visszasétálni a parkolóba.

Ugyanakkor Mérida római emlékeinek a meglátogatása még messze nem fejeződött be, ezért javaslom, hogy a hazafelé vezető úton is álljunk meg rövid időre ebben a városban.

Circo Romano

Mérida külső részén található ez a hatalmas, kb. 1.400 méter hosszú körpályával ren- delkező lovaskocsi versenypálya. Az I. században építették, nem sokkal a város ala- pítása után. A kereszténység bevezetésével megcsappant a versenyek száma és a pálya gyakorlatilag elhagyatottá vált. Azon kevés római versenypályák egyike, amely a mai napig teljes méretében megcsodálható. Eredetileg 30.000 néző fért el a lelátó- kon. A fényképen a versenypálya fele látszik csak.

Római vízvezeték

Nem messze a lovaskocsi versenypályától találhatóak a római vízvezeték romjai, meg- lepően jó állapotban. A legszebb vízvezeték romok állítólag az „Acueducto de los Mi- lagros” címen találhatóak, de oda mi időhiány miatt sajnos már nem jutottunk el.

Trujillo

Mérida

Utunk második napjának délelőttjén javaslom a közeli Trujillo meglátogatását. Világtörténelmi helyen járunk. Bár a városnak ma is csak 9.000 lakosa van (mint Pátynak Pest megyében), a

 XVI. században az akkori Spanyolország egyik leggazdagabb városa lehetett. Ezt a frissen meghódított amerikai területekről beáramló – nagyrészt az őslakosoktól (pl. az inkáktól) elrabolt – vagyonnak köszönhette.

Természetesen Trujillo-ban sem le- het autóval közlekedni, ezért parkoljunk le a Parking Comunal-ban. (Javasolt cím: 8 Paseo de Jacinto Ruiz de Mendoza.

A térkép segít Trujillo legfontosabb látnivalóinak megtalálásában, természetesen a tel-jesség igénye nélkül. A város alaposabb megismeréséhez legalább 1 ½ napra lenne szükség. Azt azonban egy délelőttnyi látogatás alapján is pontosan érzékelni fogjuk, hogy a megismételhetetlen és korlátozott ideig tartó külső anyagi forrásokat már a kö- zépkorban sem elsősorban a gazdaság, a vállalkozások, az egészségügy, az oktatás az infrastruktúra fejlesztésére fordították – legalábbis Trujillo-ban láthatóan nem –, ha- nem fényűző palotákra, aranytól roskadozó templomokra, kolostorokra. A külső források lassanként persze elapadtak, a presztízsberuházások fenntartási költsége pedig évszázadokra megmaradt. A mai turista „egyik szeme nevet, másik szeme sír” ennek a nyilvánvaló pazarlásnak a láttán

Convento de San Francisco

A parkoló kijáratánál balra rögtön megpillantjuk az Ayuntamiento épületét. Innen csak két perc séta a Szt. Ferenc templom, ami kolostornak épült a XV. században Trujillo utolsó mecsetének a helyén. A ferencesrendi szerzetesek a XVII. századik éltek a ko- lostorban. Az épület ma templom. A gazdagon aranyozott – egyébként művészileg csodálatos – barokk főoltár Bartolomé de Jerez alkotása.

Plaza Mayor és Pizarro lovasszobra

Hamarosan megérkezünk Trujillo impozáns főterére5. A teret középkori lakóházak, üz- letek övezik és itt található a monumentális Iglesia de San Martin is. A templom előtt áll Francisco Pizarro lovasszobra. A szobrot az amerikai Charles Cary Rumsey (1879- 1922.) készítette és az 1929. óta áll jelenlegi helyén. A szobrot az akkori katonai dik- tátor, Miguel Primo de Rivera (1870-1930.) avatta fel, az USA nagykövetének jelenlé- tében. Annak nem találtam nyomát, hogy a perui nagykövetet meghívták volna az ün- nepi eseményre. Egy percre érdemes elgondolkoznunk azon, illő dolog-e az egyik leg- híresebb, de egyben leghírhedtebb konkvisztádornak szobrot állítani a XX. században szülővárosában?

5 Részletes fénykép az 1. oldalon látható.

Iglesia de San Martin

A templom a XVI: században nyerte el mai képét. Belső kialakítása gótikus stílusú, de már a reneszánsz jegyei is megjelennek. V. Károly és II. Fülöp is megfordult falai kö- zött.

 Palacio de Los Carvajal Vargas

A San Martin templom melletti sarkon áll Extremadura legszebb reneszánsz palo- tája, amelyet szintén a XVI. században épí- tettek. Akár Firenzében is állhatna. Sajnos nem találtam jelét, hogy a belseje látogat- ható lenne.

Alcazaba

A Plaza Mayor-ról egy kb. 15 perces – né- hol közepesen meredek – sétával jutunk fel a várhoz. Utunkat több középkori templom, palota, a városra jellemző erődített ház (casa fuerte) szegélyezi.

A hatalmas erődítményt eredetileg a mórok építették a IX-X. században, az Omajjád di- nasztia uralkodása idején. Később a Kato- likus Királyok alatt átépítették és megerősí- tették a várat.

Casa Museo de Pizarro

A várból körsétánk egy másik útvona- lon vezet lefelé. Pár száz méterre már rá is bukkanunk a Pizarro Múzeumra. Maga az épület masszív kövekből épült a XV. században. A kiállítás meglehe- tősen szegényesnek tűnik, egy nagy konkvisztádortól ennél többre számí- tottam. Az Inka Birodalom elfoglalásá- nak története korrekt módon be van mutatva, de bizonyára nincs kifejtve az igazság minden rétege.

  • 1478 k. Megszületik Trujillo-banPizarro6 rövid életrajza:

  • 1513. Vasco de Nuñez de Balboa7-val közösen felfedezi a Csendes-óceánt.

  • 1532. Az Inka Birodalom leigázása, Atahualpa meggyilkolása8.

  • 1534. Trujillo (Észak-Peru) megalapítása.

  • 1535. Lima megalapítása.

  • 1541. Almagro „El Mozo”9 meggyilkolja Pizarro-t Limában.

Iglesia Santa Maria La Mayor

Kétségtelenül Trujillo legszebb temploma. Kívülről persze ez is végtelenül komor, de a templom belseje, különösen a főoltár bőségesen kárpótol minket ezért.

Egy 9.000 lakosú spanyol városkában vagyunk, távol mindenféle „fősodortól” és köz- ben úgy érezzük magunkat, mint egy későgótikus francia székesegyházban, amit fla- mand mesterek díszítettek fel. Két nap alatt már másodszor érzem úgy, hogy megérte

„elzarándokolnunk” ilyen messzire a Costa del Sol-tól.

Az oltárt Fernando Gallego (1470 k. – 1507.)10 és Bartolomé készítette 1490-ben. Az alkotáson erős flamand hatást tükröz, ami talán nem véletlen. Jobbra az Angyali Üd- vözlet. (Ne feledjünk bedobni 1 €-t az oltártól jobbra található világítási automatába.)

Cáceres

Kora délutánra érünk vissza Cáceres-be, ahol könnyű ebéd és rövid pihenő a javallat. Délután 5 előtt nem nagyon érdemes kimozdulni, mert a méretes falakkal körülvett Óvárosban addig minden zárva van és szinte egy lélekkel sem találkoznánk.

Cáceresnek ma 96.000 lakosa van és megyeszékhely. Ugyanakkor 1842-ben még csak 12.000 lakosa volt. Ehhez képest az Óvárosban szinte megszámlálhatatlan

számú középkori palotával, templommal toronnyal találkozhatunk. Ez az Óváros az egyik legteljesebben megmaradt középkori, nagyrészt reneszánsz városközpont Eu- rópában.

Plaza Mayor

A képen a város főtere telehold idején. A felvétel hétköznap este 7 körül készült. Pén- tektől vasárnapig persze rengeteg turista is van a városban (zömmel belföldiek), akkor nem ilyen kihalt a tér. Azt se felejtsük el, hogy az éttermek jellemzően este 9-kor nyit- nak, sőt még meg is kérik az embert a foglaláskor, hogy ¼ 10 előtt lehetőleg ne érjünk oda, mert addig még készülődnek a vacsorázó vendégek fogadására.

Feltéve, hogy a Don Manuel szállodát választottuk, érdeklődjük meg, hogy merre ta- láljuk az utcai (!) liftet, amely felvisz minket egy utcával feljebb? (Extrémsportosoknak lépcsőt is építettek.) Onnan balra „cikk”, jobbra „cakk”, aztán megint balra és öt perc múlva már a főtéren is leszünk. Amennyiben ezek az események hétvégére esnek,

célszerű rögtön lefoglalni az asztalt a vacsorához. Mi kétszer ettünk a téren található La Minerva étteremben11 és nem bántuk meg.

El Arco de la Estrella

A XVIII. századi boltív alatt sétálhatunk fel a főtérről a fallal körbevett óvárosba.

Plaza de Santa María

Alig 100 méter után az óváros legfonto- sabb terén találjuk magunkat. A teret a az Iglesia Concated- ral de Santa María uralja, de további há- rom impozáns rene- szánsz palota is talál- ható itt. köztük a Püs- pöki Palota (Palacio Episcopal).

A templom nevében a „Concatedral” szó arra utal, hogy a templom egy megosztott püspöki székhely, a Coria-Cáceres egyházmegye egyik központja. A templom három építészeti stílus? a román, a gótikus és a reneszánsz jegyeit viseli magán. Szép és érdekes a flandriai fenyőből és cédrusból faragott reneszánsz főoltár, aminek az a kü- lönlegessége, hogy a szobrok nincsenek befeslve.

11 +34 952 26 10 52 laminervatapas@gmail.com

Palacio de los Golfines de Abajo

Cáceres-ben nekem ennek a palotának a

meglátogatása volt a legnagyobb élmény. Az épület csupán pár lépésre található a Santa Maria temp- lomtól, a Plaza de los Golfines-en. A palota nevében a „de Abajo” arra utal, hogy ez a Golfin család „alsó palotája”, tekintettel arra, hogy a város magasabban fekvő részében van egy másik, hasonló nevű családi fészek is („de Arriba”).

A Golfin család a re- konkviszta után tele- pedett le Cáceres- ben, majd hamarosan két ágra szakadt. A

család felemelkedéséhez nagyban hozzájárult, hogy az Izabella és Juana La Beltra- neja12 közötti kasztíliai örökösödési háborúban Izabella mellé álltak. Ennek köszön- hető, hogy – Cáceres-ben egyedülállóként – a Katolikus Királyok engedélyezték a saját címerük feltüntetését az Alsó Golfin Palota baloldali tornyának felső részén.

A palotában ma a Tatiana Pérez de Guzmán el Bueno13 Alapítvány kiállítása tekinthető meg. Az alapítvány névadója a Golfin család utolsó tagja volt, aki több spanyol nemesi címet is birtokolt. Halálakor teljes vagyona az alapítványra szállt. Ma a palotában azt mutatják be, hogy a XVI-XVIII. században milyen csodálatos francia és flamand búto- rok, műtárgyak között élt a spanyol nemesség az akkori Cáceres-ben is. Azt is nyomon követhetjük, hogy a különböző házasságok révén hogyan gyarapodott a Golfin család hitbizománya (Mayorazgo). A kiállítás csak spanyol nyelvű vezetéssel látogatható, amihez a jegyet célszerű pár órával előre megvenni. Tekintettel arra, hogy létezik an- gol nyelvű prospektus, a vezetés így is érthető nagyjából mindenki számára. Indokolt a pontos nyitvatartás ellenőrzése is a Google Maps alkalmazás segítségével.

Palacio de los Golfines de Abajo

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Ut elit tellus, luctus nec ullamcorper mattis, pulvinar dapibus leo.

13 Igen, „Jó Guzmán”-nal találkozhattunk már Tarifa-ban és Medina Sidonia-ban is. Azt azonban nem sikerült kiderítenem, hogy az alapítvány névadójának édesapja (Alfonso Pérez de Guzmán el Bueno y Salabert) ténylegesen az „eredeti” Guzmán el Bueno leszármazottja lett volna.

Az óvárosban még számtalan palotát, templomot, múzeu- mot kereshetünk fel, ha időnk engedi, de a mi türelmünk és kitartásunk nagyjá- ból eddig terjedt. Ja- vaslom, hogy az óvárost egy másik kapun, a Plaza San Juan irányába hagy- juk el.

Malpartida de Plasencia (MdP)

Makkal (is) táplált ibériai sertések

A harmadik nap főleg az ibériai sertésekről szólt. A tölgyes legelő és az üzem meglá- togatását a Monfragüe Vivo utazási irodánál14 foglaltam le, három főre, angol nyelvű vezetéssel 250 €-ért, ami azért utólag „barokkos túlzás”-nak minősíthető. A magas ár oka, hogy hat fő a minimum csoport. Ráadásul a kisérőnk nem beszélt tökéletesen angolul, továbbá a sertésekről sem tudott mindent.

Ezzel együtt a kirándulás végül kiválóan sikerült, amit elsősorban a sózó üzem tulaj- donosának és vezetőjének, Marta Recio Mateos-nak köszönhetünk. Mivel az a tölgyes is hozzá tartozik, ahol a „boldog disznókat” kerestük fel, elvben lehetségesnek látom a teljes látogatást közvetlenül vele15 előkészíteni. Ugyanakkor biztosan nehezítő feltétel, hogy a hölgy keveset beszél angolul.

Tekintettel arra, hogy az ibériai sertésekről írtam már korábban részletesen Villanueva de Córdoba16 kapcsán, az elméleti alapokat most a Függelékben lehet megtalálni.

A meglátogatott legelő („dehesa”) MdP-től pár kilométerre délre fekszik, az EX-208. számú országút mellett. Ez az út Plasencia-t Trujillo-val köti össze és áthalad a Monf- ragüe Nemzeti Parkon17. Ez a terület 1988. óta az Európai Unió által kijelölt Különleges Madárvédelmi Övezet. A kirándulás végén fontolgattuk, hogy ezen a kanyargós, de élménygazdag úton térünk vissza Cáceres-be, de a közelgő sötétedés és az esetleges vadveszély miatt a kísérőnk eltanácsolt ettől.

14 reservas@monfraguevivo.com

15 +34 616 042 790

mrecio@sierrademonfrague.com

Pol. Ind. Molinos de Viento, Parcela A-6,10680 Malpartida de Plasencia.

16 https://info.move2marbella.com/kirandulas/18%2011%2013%20Villanueva%20de%20Cordoba.pdf

17 https://en.wikipedia.org/wiki/Monfrag%C3%BCe

 

Sra. Marta kb. 160 hektár tölgyes ligetben tartja a makkal hizlalt ibériai sertéseket. Pontosabban az ő sertései csak 75 vagy 50 %-ban eredeti ibériaiak, mert az ezekből készült sonka esetében sokkal vékonyabb a húst körbevevő zsírréteg és ráadásul – szerinte – ízletesebbek is. Az tény, hogy már én is kitapasztaltam, hogy ár-érték arány szempontjából a piros címkés ibérico sonka a legjobb vétel.

A lenti képen jó látszik, hogy a magyaltölgyek nem erdőt, hanem valójában egy tágas ligetet alkotnak.

Két szép példány ellenfényben.

 Engem mindig meglep az a nyugalom, amit egy ilyen ligetben érzek. A táj csodálatos és a sertések tény- leg elégedettnek tűnnek, ahogy szinte megállás nél- kül jönnek-mennek és túrják a földet. Sajnos igazi makkot keveset láttunk, valószínűleg már nagyrészt megették az idei termést. (Balra az itteni tölgy le- vele.)

Sonkasózó és szárított kolbász üzem

A terepszemlét követően gyárlátogatásra in- dultunk. Az üzem (Fábrica de embutidos y salazón de Jamónes) MdP ipari övezetében található. Igazi kisvállalkozás (összesen 4 al- kalmazottat foglalkoztatnak), amihez ugyan- akkor millió eurónyi lekötött tőkére van szük- ség. Ide már csak a darabolt sertés érkezik a salamanca-i vágóhídról.

Érdekes, hogy nem csak az általunk is megtekintett saját sertéseit dolgozza fel Sra. Marta, hanem vásárol is alapanyagot, illetve bérmunkát (sózás, szárítás)

is vállal.

Az első lépcső a sózás, amivel a vizet vonják ki a sonkából. A sóra folyamatosan ke- véske vizet permeteznek, így az lassanl felolvad, ezért azt alkalmanként pótolják, il- letve pár havonta teljesen kicserélik.

Ezt követően kerül sor a szárításra, amit szakaszosan végeznek különféle helyiségek- ben és klíma viszonyok mellett. Fontos emlékeztetni, hogy minden terméket kizárólag szárítással érlelnek, a nálunk szokásos füstölést egyáltalán nem alkalmazzák.

Az üzem legfontosabb termékei az ibérico sonkák, különféle kolbászok, szűzpecsenye („lomo”). Érdekes módon marhából és készítenek hatalmas sonkákat ugyanezzel a technológiával.

Sra. Marta előadta, hogy ő erről a vidékről származik és Madridban dolgozott közgazdászként. Megunta a nagyvárosi életet és visszaköltözött Plasencia-ba. Elkezdett gaz- dálkodni és szinte a semmiből felépítette az üzemét. Döntően törzsvevőknek értékesít az interneten18 keresztül, illetve a helyi bolt is szép forgalmat bonyolít. Egy egész „mak- kos sonkát” 350 €-ért árulnak, a szeletelt piros címkés sonka ára kilogrammonként 84€.

A gyárlátogatást természetesen bőséges kostoló követte. Tényleg elsőosztályúak az itt készülő termékek, csak ajánlani tudom.

Plasencia

 Extremadura legészakibb jelentősebb vá- rosának manapság 40.000 lakosa van. Püspöki székhely. Két katedrális is talál- ható benne, az egyiket réginek, a másikat újnak hívják. Ezenkívül további kilenc templom, több kolostor adja meg a város alaphangulatát, amit egy szóval „komor”- nak tudok jellemezni.

Vegyük példának a volt Domonkos-rendi kolostort, amiben ma az elegáns Nemzeti Parador (állami szálloda) működik. Komor az épület és ez a komorság az idők során a személyzetre, sőt talán még az ételekre is ráragadt. Itt láthatólag megállt az idő a

XVI. században.

Valószínűleg a délutáni időpontnak is „kö- szönhető”, de a városban szinte nem le- hetett emberekkel találkozni. A katedráli- sok persze be voltak zárva és még egy tábla sem jelölte, hogy elvben merre len- nének a bejáratok és elvben mikor lenné- nek nyitva?

Plasencia és mi nem lettünk barátok.

A fenti képen az egyik katedrális előtti tér. Üdítő kivételt egyedül a főtér jelentett, ahol a kevés turista és a helyiek láthatólag kiválóan érezték magukat a gyönyörű napsüté- ses januári időben a kávéházak és éttermek teraszain.

Utunk ezen a ponton befejeződött, már csak a hazautazás maradt hátra Sevilla-n ke- resztül.

Sitio de Calahonda, 2020. február 5. Réthy Imre

Függelék

Az ibériai sertés ősei – a tudomány mai állása szerint – az európai, a mediterrán és az ázsiai vaddisznók lehettek. A mai ibériai sertés főbb jellemzői:

  • sötétszürke vagy vöröses bőrszín,

  • meghosszabbodott orr,

  • nagy lapos fülek,

  • hosszú, erős végtagok, amelyek alkalmassá teszik a legelésre és a viszonylag nagy távolság megtételére gyalog.

Nem minden ibériai sertés „fajtiszta”, aminek elsősorban állategészségügyi okai van- nak:

  • Cerdo ibérico 100 % – 100 %-os ibériai sertés,

  • Cerdo ibérico – 75 %-ban ibériai sertés (az anyja és az apai nagyanyja 100 %- ban ibériai sertés, az apai nagyapja nem),

  • Cerdo ibérico 50 % – az anya ibériai sertés, az apa nem.

Keresztezésre az eredetileg az Egyesült Államokból származó, betegségeknek kivá- lóan ellenálló Duroc típusú sertéseket használják19.

Attól függően, hogy milyen táplálékot kapnak és hol nevelik fel az állatokat, az ibériai sertésekből készült termékeket (pl. sonka) 2014. óta három csoportba sorolhatjuk:

  • „De bellota”: bár a sertések rendelkeznek ólakkal, napjaik nagy részét a sza- badban töltik a ligetes legelőkön („dehesa”), az első 14 hónapban fűvel, gabo- nával és hüvelyesekkel táplálják őket, életük utolsó négy hónapjában makkot legelnek a szabadban.

  • „De cebo de campo”: ugyanolyan körülmények között élnek, mint a „de bellota” sertések, de nem kapnak makkot (tényleg csak álmodnak vele esetleg).

  • „De cebo”: ólakban élnek, gabonával és hüvelyesekkel táplálják őket.

A fentiek alapján elvileg kilenc kombináció létezik, az ibériai sertésből készült sonkákat és első csülköket azonban a szabályozás csak négy, különböző színű címke alá ren- dezte:

  • Fekete címke: Jamón de bellota 100 % ibérico (makkon is élő, 100 %-os ibériai sertésből készült sonka),

  • Piros címke: Jamón de bellota ibérico (makkon is élő, legalább 50 %-ban ibériai sertésből készült sonka),

  • Zöld címke: Jamón de cebo de campo ibérico (szabadban is élő, legalább 50

%-ban ibériai sertésből készült sonka),

19 A Duroc sertést az „Old Duroc” és a „Red Jersey” keresztezésével hozták létre.

  • Fehér címke: Jamón de cebo ibérico (legalább 50 %-ban ibériai sertésből ké- szült sonka).

A következő ábra szépen összefoglalja a fentieket:

2016-ban döntött a spanyol Legfelsőbb Bíróság, hogy „pata negra”-nak (fekete láb) csak a fekete címkét kiérdemlő, „jamón de bellota 100 % ibérico”-t szabad hívni.

Meglepő, de a spanyol sertéstenyésztésben az ibériai sertések részaránya csak 10 %. A többségi 90 % „rendes” disznó (zömmel Duroc). Az ibériai sertésből előállított termékek megoszlása is érdekes:

  • Fekete címke: 7,3 %,21

  • Piros címke: 9,7 %,

  • Zöld címke (75 %-os és 100 % ibériai sertés): 3 %,

  • Zöld címke (50 %-os ibériai sertés): 17,5 %

  • Fehér címke: 61,5 %.

Tehát amikor a „supermercado”-ban csomagolt, vagy akár nagy műgonddal kézzel szeletelt ibériai sonkát veszünk, akkor azt nagy valószínűséggel olyan állatból készí- tették, ami csak 50 %-ban ibériai sertés és életében sohasem látott igazi napfényt.

20 https://www.jamonlovers.es/nueva-normativa-de-calidad-del-jamon-iberico/

21 Ebből az következik, hogy egy évben maximum 730.000 darab fekete címkés sonka kerülhet forgalomba (az exportot is beleértve). (50.000.000 x 10 % x 7,3 % x 2)

Share on facebook
Share on whatsapp
Share on email

TOPICS

GET IN YOUR MAIL

CONNECT WITH US

Move2Marbella
21:22

Found what you were looking for?

Let me help you
Move2Marbella
Move2Marbella
Found what you were looking for?
22:24
Let me help you