Kirándulás Tarifa-ba, esetleges kitérővel Baelo Claudia-ba

A kontinentális Európa legdélibb csücskébe indulunk mai kirándulásunkon. A Costa del Sol „szivétől” pont másfél óra az autóút. Tarifa ma 18 ezer lakosú város az Atlanti óceán és a Földközi tenger találkozásánál, mindössze 14 kilométerré Marokkó partja- itól.1

A várost a mórok alapították közvetlenül a 711. évi hóditás után Al-Yazirat Tarif néven. A vár építésére csak a X. században került sor, III. Abderramán2 utasítására.

Azonban ne szaladjunk ennyire előre, a vár megtekintése előtt intézzük el a delfin- és bálnanéző hajókirándulás részleteit. Célszerű a jegyet előre „on-line” megvenni3 a dél kőrül induló hajóra (pl. Jackelin). Hétközben valószínűleg a kikötőben található irodá- ban4 is tudunk jegyet venni (30-35 € per fő).

1 A fenti képen a kikötő látszik, fent balra az Isla de las Palomas, jobbra a Castillo de Santa Catalina.

2 929-961. között ő volt az első cordoba-i omeya kalifa.

3 Javasolt hajóstársaság: https://www.turmares.com/ (Turismo Marítimo del Estrecho)

4 Avda. Alcalde Juan Nuñez, 3, 11380 Tarifa

Úgy tervezzük az indulást a Costa del Sol-ról, hogy lehetőleg hajnali tízre már legyünk az utazási irodá- ban! A hajóút megerősítése után rövid sétával elju- tunk a mai nevén „Guzmán El Bueno” (Jó Guzmán) várhoz. A vár előtt „Sancho IV El Bravo” (IV. Bátor Sancho, kasztíliai király) szobra fogad minket, aki 1292-ben elfoglalta Tarifa-t a móroktól. Csak az ér- dekesség kedvéért jegyzem meg, hogy a bátor király nagyapja II. András magyar király, édesanyja Árpád- házi Jolánta (Jolán, Yolanda) volt.

A vár névadója is érdekes figura volt. Alonso Pérez de Guzmán (1256-1309.) azért kapta a „bátor” címet, mert 1296-ban IV. Sancho parancsára megvédte Tarifá-t a mó- rok és Sancho lázadó testvére, Don Juan infáns csapatai ellen. Guzmán valószínűleg Marokkóban született és nem kizárt, hogy ráadásul muszlim volt, ami persze nem lenne baj, ha nem az ő egyik későbbi leszármazottja kapta volna meg az első, „nagyon katolikus” Medina Sidonia-i hercegi címet 1445-ben5.

Érdemes a várat tetőtől-talpig bejárni. A tornyokból és a várfalakról izgalmas kilátás nyílik a kikötőre és a városra. A hajó indulása előtt még marad időnk, hogy benézzünk az utazási iroda közelében, szintén a parton található, a bálnákkal és delfinekkel fog- lalkozó információs központba és kisétáljunk a kis szigetre (Isla de las Palomas vagy Isla de Tarifa).

5 A XXI. Medina Sidonia-i hercegnő (1936-2008.) szerint a család eredetére vonatkozó dokumentumo- kat valószínűleg a XVI. században átalakították („megszépítették”) a kor elvárásának megfelelően. (For- rás: Wikipedia). Medina Sidonia-val és a hercegséggel egy korábbi útibeszámoló foglalkozik.

A feltöltésen haladó út jobb oldalán az Atlanti óceán erős hullámai, bal oldalán a Föld- közi tenger nyugodtabb vize figyelhetők meg.

Innen sétáljunk vissza az utazási irodához, ahonnan csoportosan megyünk majd a kikötőbe a hajóhoz. Jackelin max. 190 személyes, de vasárnap is csak kb. 120-an voltunk rajta. Jó 40 perc alatt érjük el a „célterületet”, amely már jóval közelebb fekszik Marokkóhoz, mint Európához. Nagy valószínűséggel a következő tengeri lényeket és/vagy eseményeket fogjuk látni:

  • a Bálna kifújja függőleges irányba a levegőt,
  • Delphinus Delphis (Delfin común oceánico)
  • Calderón común vagy Ballena piloto de aleta

Mi ez utóbbiak hátából (uszonyából) láttunk sokat, mert gyakran követték a hajót vagy talán a hajó követte őket? Hivatalos magyar nevük: „Hosszúszárnyú gömbölyűfejű del- fin”6.

A hím testhossza legfeljebb 5-8 méter, a nőstényé 4-6 méter. A hím testtömege 3500 kilogramm, a nőstényé 1800 kilogramm. A cet fénylő, fekete bőrén egyet- len fehér csík húzódik hosszában a hasán. A rövid, sarló alakú hátúszó a tövé- nél kiszélesedik. A cet visszhangos bemérő-rendszere a dinnye formájú duzzadt homlok mögött helyezkedik el. Az állat ennek segítségével, saját visz- szaverődő hangja alapján határozza meg a zsákmány helyét. Az orrlyuk az egyetlen nyílás, amelyen át a cet lélegzik, amikor lemerülés után visszatér a víz felszínére. A kilehelt felhő főként vízpárából és a légcső körül elhelyez- kedő mirigyek olajcseppjeiből áll. Mindkét hosszú, sarló alakú mellső úszó csúcsban végződik. Farokúszója mélyen villás, kétoldalt sarlószerűen elkeske- nyedik.

A hajókirándulást szerintem nem szabad kihagyni, igazán kellemes időtöltés és sör is kapható.

 

Mire visszaérünk a kikötőbe, garantáltan megszomjazunk és megéhezünk. Most kell megemlíteni, hogy ideális esetben tarifa-i kirándulásunk egybeesik a „Ruta de Atún de Tarifa” időszakával (ezt 2018-ban május 25. és június 3. között tartották, joggal felté- telezhetjük, hogy a további években is kb. ekkor lesz megrendezve). Az eseményso- rozat lényege, hogy 49 (!) tapas bár készít egy-egy tonhalas tapas-t és azt a fesztivál alatt fix, 3,50 €-s áron árulják egy pohár bor kíséretében. Ehhez van térkép (nem köny- nyű szerezni), fényképes leírás (az utolsó napon már ritkasági értékkel bír) a 49 tapas- ról, valamint szavazólap, amin minimum 8 tapasbár meglátogatása után lehet érvé- nyesen szavazni, úgy, hogy a nyolc tapasbárnak négy színcsoportba kell tartoznia és a kostolást pecséttel kell igazolnia. Kicsit bonyolult, de azért követhető….

Mi fejenként négy tapas-t kóstoltunk meg és rendesen jól is laktunk fejenként 14 €-ból. Nálam konkrétan a görög- dinnye karikára helyezett tonhal nyert (a Mellékletben ta- lálható térképen 44 számmal jelölve).

Nade, mire ez a nagy felhajtás tonhal ügyben? Nos, már a rómaiak is itt halászták a tonhalat és küldték tartósítva (erről később) Rómába.

Kezdjük az alapoknál: a tonhal a sugarasúszójú halak osztályának, a sügéralakúak rendjébe, ezen belül a makrélafélék családjába tartozó nem7. Jellemzően minden év májusában szeret beúszni a hidegebb Atlanti óceánból a Gibraltári szoroson keresztül a melegebb vízű Földközi tengerre ívás céljából (hosszú „í”-vel). A halászok évezredek óta ezt a vándorlást használják ki a tonhalak tömeges kifogására. A régió hagyomá- nyos, halászati módszere az „Almadraba”8. Ennek lényege, hogy két hajó közé feszítik ki a hálókat, amik egyszerűen felfogják a vonuló tonhalakat. Egyes hírek szerint létez- nek szervezett túrák a halászhajók fedélzetén, de sajnos én nem találtam ilyet. Így marad a Tonhal Fesztivál.

A tonhal halászat központja Barbate, Tarifától 52 kilométerre ÉNy felé. Itt talál- ható a Museo del Atún és a Herpac nevű cég üzemlátogatásokat9 is szervez, ahol bemutatják a tonhal hagyományos, kézműves, valamint ipari feldolgozását. Barbate-től további 28 kilométerre található Coril de la Frontera, ahol híresnek mondott halpiac és egy bemutató központműködik. 

Fontos megemlíteni, hogy májusban és júniusban nem csak Tarifa rendez gasztronómiai fesztivált, hanem – különböző időszakokban – Barbate, Coril de la Frontera és Zahara de los Atunes is.

A tapasbárok közötti séta kiváló alkalmat biztosít arra is, hogy megismerjük Tarifa Belvárosát, ami meglepően rendezett, felújított. Sok szűk utcát, templomot, régi épületet fogunk errefelé találni. Ér- dekes műemlék a XIII. századból származó Puerta de Jerez, az egyetlen megmaradt kapu a várfalon.

Tarifa harmadik vonzeröje (a cetek és a tonhal mellett) a hatalmas kiterjedésű homo- kos és kellően szeles partvidéke. Így Tarifa-ban nem csak paradicsomos tonhalat ehe- tünk, hanem ez a város és környéke a szeles sportok paradicsoma is.

7 Érdekességek a tonhalakról magyarul: http://www.mindmegette.hu/tonhalat-mertekkel-43806/

8 La almadraba («lugar donde se golpea o lucha») es una de las técnicas para la captura del atún empleada en Italia, Marruecos, Portugal y España (principalmente Andalucía) aprovechando la migra- ción de atunes Atlántico-Mediterráneo (y vuelta) que se utiliza desde tiempos prerromanos. Consiste en instalar un laberinto de redes en el paso de los atunes, que normalmente se sitúa cerca de la costa. (Forrás: Wikipedia)

9 https://www.herpac.com/en/artisanal-tuna-route/

Feltéve, hogy a tapas túra után még marad jártányi erőnk és kedvünk, üljünk ismét autóba és vezessünk el 22 perc alatt az ÉNy-i irányban található Baelo Claudia nevű archeológiai épületegyütteshez10. A város történelme az időszámítás előtti II. századra nyúlik vissza és akkoriban fontos kikötő, valamint kereskedelmi központ volt. Ráadásul a mi szempontunkból még fontosabb az a tény, hogy itt sózták (tartósították) a fent említett tonhalat, amit később akár Rómába is szállítottak.

Sétánk során több középületet, piacot, templomot, egy 2000 fős színházat és több sózó üzemeket fogunk látni, természetesen romos állapotban11.

A látogatást követően minden- képpen érdemes lesétálni az óceán partra, megnézni a Playa de Bolonia-t és a közelben lévő Duna (Düne) de Bolonia-t, ami 30 méter magas, 500 méter szé- les és kb. 200 méterre nyúlik be a szárazföldbe.

Utunk innen már hazafelé ve- zet….

Sitio de Calahonda, 2018. június 14.

 

Réthy Imre

 

(3 Melléklet)

Mellékletek

A Gibraltári szorosban honos halfajták,

középen fentről a második a vörös tonhal

Tarifa-i Tapasbár térkép (részlet)

Baelo Claudia – angol nyelvű leírás

Share on facebook
Share on whatsapp
Share on email

TOPICS

GET IN YOUR MAIL

CONNECT WITH US

Move2Marbella
21:22

Found what you were looking for?

Let me help you
Move2Marbella
Move2Marbella
Found what you were looking for?
22:24
Let me help you