Tetuán, Tanger, Chefchaouen

Bevezetés

Kivételesen egy utazási iroda szervezésében vettem részt ezen a kétnapos marokkói kiránduláson. Ennek a fő oka az volt, hogy nem szívesen vittem volna át az autót az ismeretlen tájra. Ma már azt gondolom, nyugodtan megtehettem volna, mert – a két- napos tapasztalatom alapján – Marokkó egy megbízható, biztonságos felvilágosult abszolutizmus, ahol igencsak vigyáznak a turistákra (erről később konkrétan). Rá- adásul amerre mi jártunk, majdnem mindenhol vagy autópálya, vagy tükörsima kétszer kétsávos országút vezet. Ahol pedig még nem, ott gőzerővel építik vagy szélesítik az utat. (Pl. Tetuán és Chefchaouen között.)

Ugyanakkor bizonyára sokkal olcsóbb volt a szervezett út, nem is igazán értem, ho- gyan lehetett ezt akár szerény nyerséggel kihozni 200 €-ból? (Négycsillagos szállodá- val, teljes ellátással, hajójeggyel.)

Logisztika

Én a túrát az amerikai Viator oldalán találtam és foglaltam:

https://www.viator.com/tours/Cadiz/2-Days-North-of-Morocco-from-Algeciras/d22439-22196P74

Az utat viszont a sevillai székhelyű Argania Travel szervezte és bonyolította. Ennek ellenére az ő honlapjukon pont ugyanezt az utat nem találtam meg.

https://www.arganiatravel.com/bookings/tangier

A hajó Algeciras-ból 9:30-kor indult, de az iroda azt kérte, hogy 8:30-ra legyek ott. Mivel a biztonsági ellenőrzés ugyanolyan, mint egy repülőtéren, ez nem volt teljesen felesleges. A terminal épület földszintjén az információs pultban ülő hölgy azonnal megmu- tatta Miguel-t, aki odaadta a beszállókártyát.

Parkolni a kikötő emeletes parkolóházában érdemes. Könnyű megtalálni, az A-7-ről a kikötő, majd a Ceuta Ferry táblákat kell követni. Az utolsó körforgalomnál azért kell egy kicsit figyelni, nehogy a komp gyomrában találjuk magunkat az autóval. A parkolóba a nagy „P Vigilado” tábla alatt kell behajtani. Én előre foglaltam helyet, így a rendszer azonnal felismerte a rendszámot és a masina kiírta a nevemet befelé és kifelé is. Nem is kellett parkolókártyát húzni. A parkolás két napra 37 € volt, ami nem olcsó, viszont 120 méterre van a terminaltól.

A parkoló pontos neve a Google térképen: Continental Parking Estación Maritima Al- geciras. Cím: Muelle de la Galera, s/n. A honlap:

http://copark.es/index.php

A foglalást az „Inicio” fülön lehet elkezdeni, ha jól látom csak spanyolul.

A hajóút Ceuta-ig kb. 55 percet vesz igénybe. Ennek a spanyol városnak a bemutatása momentán nem aktuális, legyen elég annyi, hogy valószínűleg az itt található hegyet hívták az ókorban az egyik Herkules oszlopának. (A képen: Ceuta központja naple- mentében.)

Az érkezést követően már 5 percen belül az autóbuszban ült a teljes társaság. Útköz- ben megállapíthattam, hogy az útitársak zömmel 30-40 éves spanyol, a középosztály- hoz tartozó, művelt párok voltak.

Az egész út egyetlen kellemetlen eseményei a határátkelések voltak Ceuta és Ma- rokkó között. Ez az első napon közel egy óráig, a második napon visszafelé majdnem két órát tartott és a legpontosabban a „káosz”, „szervezetlenség” szavakkal lehet leírni, ahol a marokkói határőrök a saját állampolgáraikkal sem bánnak túl udvariasan. Ha- sonló rossz érzés korábban csak a Friedrichstraβe-n és Betlehemnél volt bennem. Visszafelé ráadásul fiatalkorú suhancok próbálták „megtámadni” a turistabuszokat és a marokkói határörök nem jeleskedtek a rendteremtésben. Kevés hiányzott ahhoz,

hogy a buszvezetőnk és az idegenvezetőnk „kiosszon néhány kokit és sallert”. Az egész helyzet azért volt nagyon fura, mert nehéz elképzelni, hogy az egyébként igen hatékony marokkói erőszakszervezetek nem tudnák nagyon rövid idő alatt orvosolni a határon található kaotikus állapotokat. (A képen: a reggeli határátkelésre váró seftelők és vendégmunkások hada a marokkói oldalon.)

Befejezésül még egy fontos figyelmeztetés: speciális, előre megvásárolt internet cso- mag nélkül eszünkbe se jusson bekapcsolva hagyni telefonunkon az adatroaming funkciót. Alapesetben 200 forintba kerül 0,1 MB (!) letöltése, azaz 1 GB adatforgalom ára 200.000 forint lenne, ha a szolgáltatónk nem tiltaná le a telefonunkat sokkal koráb- ban. (Én elővigyázatosságból 3.200 forintért vettem előre egy 100 MB-os csomagot, de még arra sem volt szükségem, mert az éttermek zömében van wifi.)

Fast Facts - Marokkó
  • Az ország területe 446 ezer km.
  • Lakosainak száma 36 millió.
  • A lakosság megoszlása: 75 % berber, 15 % arab, 10 % egyéb.
  • Főváros: Rabat.
  • Uralkodó: VI. Mohammed.
  • Hivatalos államforma: alkotmányos, demokratikus és szociális monarchia
  • A legnagyobb város: Casablanca.
  • Vallás: dominál a szunnita muzulmán vallás, 1 % a keresztények, 0,2 % körüli a zsidó vallásúak részaránya.
  • Pénznem: Dirham.
  • Árfolyam (2019.09.26.): 10,61 Dirham / €.
Rövid történelmi kitekintés

Észak-Marokkó és Andalucía történelmének összefonódása 1300 évre tekint vissza, hiszen a VIII. század elején innen indultak az arab és berber inváziós csapatok a félsziget elfoglalására. Jó 750 évvel később pedig nagyrészt ide vonultak vissza a re- konkviszta idején. Szintén itt talált menedéket sok mozarab és szefárd zsidó család, akiket már a katolikus spanyol hatalom üldözött el a XV. század végén és a XVI. szá- zadban.

Amikor a spanyol csapatok 1860-ban rövid időre elfoglalták Tetuán-t, több ezer olyan szefárd zsidóval találkoztak, akik még mindig a régi, spanyol eredetű ladino nyelvet2 beszélték.

A spanyolok vonzódása Marokkó iránt később sem csillapodott, aminek eredménye- képpen Tetuán központtal 1913-ban létrejött a Marokkói Spanyol Protektorátus, ami az északi övezetben 1956-ig állt fent. A spanyol jelenlét egyáltalán nem volt békés, egészen 1927-ig tartott a régió katonai „pacifikálása”. (Ez volt a Rif-háború.) Könnyen el tudjuk képzelni, hogy Franco diktatúrája alatt sem volt a „béke szigete” ez a vidék.

Az érdeklődésemet a régió és a korszak iránt a „Tiempos de Guerra” című, 13 részes spanyol filmsorozat keltette fel. A story: „Az 1920-as Rif-háború köze- pette a spanyol királynő kirendeli a jócsaládból való fiatal nőket, akik önkéntes- nek jelentkeztek a frontra, hogy felállítsanak egy kórházat és ápolják a sebesül- teket (Melilla-ban).”

Egy másik híres spanyol sorozat (Öltések közt az idő – „El tiempo entre cos- turas”) is ezen a vidéken játszódik és részben Tetuán-ban valamint Tanger-ben forgatták Maria Duenas regénye alapján. A könyvben és a filmben keveredik a szerelem, a politika és a kémkedés az elkövetkező háború sötét árnyékával. Nekem azért tetszett különösen az 1930-as évek második felében játszódó so- rozat, mert egy éles-eszű és szép varrónő (Adriana Ugarte alakítja) életén ke- resztül betekinthettem a spanyol fennhatóság alatt álló Észak-Marokkó hétköz- napjaiba és zavaros viszonyaiba.

A spanyol befolyás még ma is erősen érezhető, különösen Tetuán-ban, ahol a nagy középületek zömét a Spanyol Protektorátus idején építették. Csak érdekesség, hogy Chefchaouen-ben az ut- canevek a mai napig arabul és spanyolul vannak feltüntetve. (Annak ellenére, hogy a központi kormányzat erőlteti, hogy az ország második hi- vatalos nyelve kizárólag a francia legyen. Látha- tólag nem sok sikerrel.)

Tetuán

Ennyi „líra” után most már éppen ideje magával az utazással foglalkozni. Ceuta-tól az út Tetuán-ba az autópályán ¾ óra. Az első, ami feltűnik, az a végtelen tisztaság, ren- dezettség. A virágok virágoznak, a fű sötétzöld. A város központjába egy modern elő- városon keresztül jutunk be, az út két oldalán újszerű társasházak, üzletek. Elhaladunk a volt vasútállomás épülete mellett, ami 2013. óta a „Centro de Arte Moderno de Tetuán”-nak ad otthont. A felirat az épületen spanyol és arab nyelven szerepel.

7 A képen: kilátás a szállodából, napfelkeltekor. A háttérben a Rif hegység.

Autóbuszunk a város spanyol negyedének (El Ensanche) központjában, a Moulay El Mehdi téren állt meg. Rögtön egy andalúz nagyvárosban éreztem magam. Szemben a katolikus templom (Iglésia de Nuestra Señora de la Victoria), jobbra a Spanyol Kon- zulátus impozáns épülete. Semmi „közel-keleti virtcsaft”, az emberek mennek a dolguk után és láthatóan hozzá vannak szokva a turisták áradatához.

Innen a ne- gyed főutcá- ján, az Avenue Mo- hamed V-n keresztül sé- táltunk el a Királyi Palo- táig.   Az előtte elterülő II.Hasszán tér egyben„mechouar”- ként is

funkcionál. Az elnevezés a „nemzeti konzultációk” helyszínére utal.

A Királyi Palota mellett jobbra fordultunk a Rue Haifa-ra. Nem ez az egyetlen utcanév, ami a város zsidó hagyományaira utal. Itt kezdődik a Medina, azaz a több km2 kiterje- désű középkori város. Itt egymás mellett találhatóak lakóházak, műhelyek, üzletek, ét- kező helyek. A legjellemzőbb termékek az ékszerek, a textíliák és a bőrből készült táskák, ruhák. Órákon keresztül lehet itt bolyongani. A Medinának vannak szépen hely- reállított és romos részei is. Érdemes megemlíteni, hogy szerepel az UNESCO világ- örökségi listáján.

A lenti képeken a Medina két mecsete. Balra az 1808-ban épült Nagy Mecset bejárata, jobbra a Jadida mecset.

Útközben egy hagyományos berber illatszer és fűszer bemutató jelentett rövid pihenési lehetőséget. Az eseményre egy kívülről jellegtelennek tűnő épületben került sor, amely belül viszont egy kisebb andalúz palotára hasonlított. A bemutatott illatszerek zöme argán olajból származott. Őszintén mondom, hogy életében nem hallottam erről a nö- vényről. Ezt derítettem ki róla:

„Az argán dióból arányaiban nagyon kevés olaj nyerhető ki, 1 liter elkészítéséhez 3 kg magra van szükség, amit kb. 100 kg argán di- óból tudnak kinyerni. Gyakran előfordul, hogy a kedvezőbb ár érdekében olívaolajjal hígítják, de ez esetben az illat árulkodni fog.

 

Az argán olajnak erős, speciális – egyesek szerint kifejezetten büdös – szaga van. A jó hír viszont az, hogy az illat hamar elillan, amint száraz hajad vagy bőröd felszívta az olajat, úgyhogy bátran használd! A másik szempont azon túl, hogy 100%-os argán olajat válassz, hogy fair trade termék kerüljön a kosaradba.

 

Az argán olajat még ma is nagyrészt kézi technikával állítják elő, így egy fair trade termék esetében biztos lehetsz abban, hogy az ár egy jelentős része a helyi berber nők szövetkezeteihez kerül, akik fáradságos kézi munkával, kézi őrlő malmokkal állít- ják elő az argán olajat”.

Én végül 3 gramm valódi sáfrányt vettem 10 €-ért. Eszerint egy kg sáfrány virág ára 3.333 €, azaz a mai árfolyamon 1.120.000 forint!

A jóféle sáfrány (Crocus sativus) az egy- szikűek osztályába, a spárgavirágúak rend- jébe, a nősziromfélék családjába és a sáf- rány nemzetségbe tartozó faj.

Bibéi aromás, fűszerező és egyéb élettani hatású biológiai anyagokat tartalmaznak. Ez adja a növény világviszonylatban ismert, különleges értékét. A bibék színe sötétvö- rös, virágonként 3 szál található a növény- ben, melyek kb. 7cm hosszúak, tövüknél összenőttek. A bibék kezdetben felállók, majd visszahajlók, végük kicsípett

A kimerítő kirándu- lást kimerítő ebéd követett zenével és„tűztánccal”.

Ebédre zöldségle- vest és csirkés kuszkuszt kaptunk.

Az épületet még 1802-ben építette a Buhlal család a jól ismert andalúz stílusban.

A Medinát a „Bab Al Okla”-n (A Királynő Kapuja) keresztül hagytuk el. Itt lehet a leg- jobban megfigyelni a szépen helyreállított középkori városfalat.

Városnézésünk itt befejeződött, irány Tanger!

Befejezésül azért pár mondat a biztonságról. A Medinában egy má- sodpercig sem éreztem magam kellemetlenül. Az árusok egyáltalán nem voltak erőszakosak, inkább mindenki kifejezetten udvarias és kedves volt. Abból vettem észre, hogy az egész kirándulás során feltünés nélkül kísértek minket, hogy egyszer, amikor nem voltam 100 %-ban biztos, hogy merre ment tovább a csoport, egy fiatalem- ber óvatosan a vállamra tette a kezét és megmutatta a helyes irányt. Onnantól fogva őt és egy másik civilruhás urat minden megállónál megtaláltam mögöttünk.

Tanger

Nem fogom terhelni az olvasót (sem magamat) Tanger több évezredes történelmével, de azért azt megemlítem, hogy a marokkóiak szerint Tangerben „fedezték fel a globalizációt” és erre még a mai napig büszkék is! Ennek oka, hogy 1925-től egészen 1956-ig Tanger hét európai hatalom közös igazgatása alatt állt „Tangier International Zone” néven. Ennek az időszaknak a nyomai mai napig jól láthatóak a városban.

Utunk kb. egy órát vett igénybe Tetuán-tól Tanger-ig. Egy igazi világváros tűnt fel, a tengerparton luxusszállodák sorakoztak. Mi az autóbusszal átvágtunk a városon és továbbmentünk a nyugati oldalon húzódó tengerpartig. A városrészt, amit átszeltünk, rögtön elneveztem magamban „Beverly Hills”-nek és csak itthon vettem észre a térké- pen, hogy a hosszú út neve tényleg Avenue des USA: Az utat szebbnél szebb villák és paloták szegélyezték, köztük II. Hasszán özvegyéé és a szaudi királyi családé. Ami- kor kiértünk a tengerpartra, folytatódott csodálkozásom, mert pont olyan lakóparkok épülnek sorban, mint amikhez a Costa del Sol-on hozzá vagyunk szokva. Egy standart kéthálószobás apartman itt 80-90.000 €.

Elsőre „Herkules barlangjánál” álltunk meg az At- lanti óceán partján. A tágas mészkőbarlangból – amit már a rómaiak is használtak köbányászatra – remek kilátás nyílik az óceánra.

Héraklész (magyarosan: Herkules), görög mitoló- giai hős, Zeusz és Alkméné tirünszi királyné gyer- meke. Kaiszareiai Euszebiosz számításai szerint i.e. 1264-ben született, és i. e. 1226-ban halt meg.

A legenda szerint Herkules a barlangban töltötte az utolsó éjszakát, mielőtt megsze- rezte a halhatatlanság aranyalmáit a Heszperiszek-től. (A Herkules cikkben ez a 11. feladat.) Más – bizonyítatlan – elképzelések szerint a barlang másik kijárata Gibraltár- ban van a Szent Mihály barlangban.

 

A barlangtól csak pár perces autóút után „határtáblához” és egy kilátóteraszhoz érkez- tünk. Valakik itt jelölték ki a Földközi tenger és az Atlanti óceán találkozási pontját. A térkép alapján a döntés meglehetősen önkényesnek tűnik, bár megcáfolni is nehéz lenne. Egy hasonló tábla Európában, Tarifában is van, annak helye reálisabbnak tűnik.

Kirándulásunk és ismerkedésünk Tanger-rel a Medinában folytatódott. Tetuán-hoz ké- pest ez még komolyabb, nyüzsgőbb benyomást tett. A régi városrészbe a Bab El Fahs- on keresztül léptünk be.

Míg az asszonyok shoppingolnak, a férfiak a Café Central teraszán pihenik ki az élet nehézségeit.

Az alábbi képpel már búcsúztunk is Tanger-től. Visszamentünk Tetuán-ba és töltöttük az éjszakát, egészen konkrétan a Dream’s Hotelben, ami valóban kiérdemli a négy- csillagos minősítést. Érdekes, hogy a szálloda földszinti báltermében hatalmas női buli volt, diszkóval. Még a felszolgálók is csak nők lehettek.

Chefchaouen

Másnap hajnali ¼ 8-kor indultunk kétnapos kirándulásunk utolsó állomására, Chef- chaouen-be. Az utazás kb. egy órát vett igénybe. Ahogy említettem, az országutat most bővítik itt is 2×2 sávosra.

Őszintén megmondom, az életemben nem hallottam Chefchaouen-ről, de a végén ki- derült, hogy az egész utazásnak talán ez volt a legérdekesebb újdonsága.

Mivel 1956-ig itt is spanyol uralom volt, a fő- tér – megint csak – bárhol lehetne.

Azonban nem csak a főtér hordoz spanyol„beütést”, hanem az egész város, hiszen azt 1471-ben Andalucia-ból menekülő mu- zulmánok és szefárd zsidók alapították. Azonnal hozzáláttak egy magas fallal körül- vett Al Kasaba (Alcazar) építéséhez.

A következő képen az erőd mellett két, kecskeszarv alakú hegycsúcs is látható, amikről a város a nevét kapta. A város neve szó szerint azt jelenti, hogy „nézd a szarva- kat!”.

A város több évszázados önkéntes elszigeteltség után mára fontos turistaközponttá alakult, közel 200 szálláshellyel, számtalan étteremmel és vevőcsalogató üzlettel. Ami rögtön szembetűnik az az, hogy a városban szinte minden ház, de még az autók zöme is kék színű. Ennek okaként három magyarázatot találtam. Mindenki eldöntheti, me- lyik a legvalószínűbb?

  1. A kék szín véd a szúnyogok
  2. A kék színt az 1930-as években Hitler elől ide menekülő zsidók vezették be. A kék eszerint a teória szerint az ég és a menny színe és arra emlékeztet, hogy„spirituális életet” kell élnünk.
  3. Egyes helybeliek szerint az 1970-es években a városvezetés ukázba adta, hogy a házakat kékre kell festeni, egyszerűen turistacsalogató szándékkal.

Mintha egy kékre festett andalúz „Pueblo Blanco”-ban lennénk!

(Csak érdekesség, hogy AndalúziábanEstepona-tól É-ra  is van egy kékre festett falu, a neve Júzcar. Az itteni kékség arra vezet- hető vissza, hogy 2011-ben itt tartot- ták a „Hupikék tör- pikék” egész estés film világpremier- jét. A filmesek el- mentek, a kékség megmaradt.)

A következő oldalon két hangulatos andalúz stílusú kapubejárat.

Körsétánkat a turistákkal teli Uta el Hamman téren fejeztük be.

Itt áll a Nagy Mecset és az Al Kasaba is.

Marokkóban mindenki papucsot hord és csak nagyon kevesen húznak hozzá zoknit.

Az út végére értünk. Ebéd, indulás vissza Ceuta-ba. A határon kisebb fennakadás, aztán két nap után az első hideg sör a kikötő kávézójában. A komp kényelmes, gyors.

 

Marokkó visszavár! Legközelebb Casablanca és Rabat a terv. Fez felkészül.

 

 

Sitio de Calahonda, 2019. szeptember 29. 

 

Réthy Imre

Share on facebook
Share on whatsapp
Share on email

TOPICS

GET IN YOUR MAIL

CONNECT WITH US

Move2Marbella
21:22

Found what you were looking for?

Let me help you
Move2Marbella
Move2Marbella
Found what you were looking for?
22:24
Let me help you